TÚLÉLTEM…..

2007 november 7. | Szerző: Csonka András |

 Hahó mindenkinek!

Ez a cím úgy hangzik, mintha épp az intenzív osztályról toltak volna ki, na neeeem, nincs baj, mindösszesen egy premieren vagyok túl…Már 17. éve lépdelek ezen a keservesen gyönyörű pályán, de a premier hangulatot még mindig nem tudom megszokni.  Először is, mindig úgy érezzük, hogy még jó lett volna egy hét próba, de aztán , még ha gond is van, a rémület a végén összeránt mindent. Most hála az égnek a premier előtt már kétszer eljátszottuk a darabot közönség előtt, ez jót tett nekünk. Ja, nem is modtam, miről is van szó. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Pelikán termében mutattuk be Valló Péter rendezésében Garaczi László: Plazma című izgalmas, a mai kor sivárságát és furcsa kemény viszonyait is bemutató darabját. Ilyet még nem csináltam, izgalmas szerep, és néha elég otrombán és szabadszájún is megszólalhatok, amire aztán még tényleg nem volt példa színészi munkáimban.  Jó érzéssel töltöt el, hogy a blogos hozzászólásokból mér ismert Juli, lánya Szilvi, és Réka a barátjával ott volt tegnap. Annyira édesek voltak, még ajándékot is hoztak.

Olyn jó lenne most lazítani, henyélni, de ez most csak álom. Ma Csináljuk a Fesztivált! kamerapróba lesz, utána rohanok egy Zepter rendezvényen műsort vezetni, aztán vissza a fesztivál felvételre, ahol a Gedeon bácsit énekelem. Remélem, eljut a dal a döntőig. Holnap Andikával táncolunk egy rendezvényen, hajnalban adás, holnap és Pénteken is, Szombaton Salgótarjánban az Alpok-Adria szépségversenyt vezetem, vasárnap az évadban elsőzör játszuk a Vidám Színpadon egyik kedvenc darabomat, a Mennyből a hulla!-t. Szóval ilyen kis laza a hét.

Ti hogy vagytok? Téli gumi fent van már a kocsin? Én még csak izgulok, nehogy essen a hó. Most épp süt a nap, ez annyira jó, teljesen feltölt pozitív energiával. Szerintem néhányan most épp bosszankodtok, hogy nem tudtok elmenni, ahova kéne, mert ma reggel , ahogy hallom sztrájk vot a MÁVnál. Nem tudom, van-e ennek így értelme….

Hoppá, még nem si dicsekedtem el Nektek azzal, higy gyerekkorom egyik legnagyobb kedvencével, Roger Moore-ral vacsorázhattam együtt. na jó, nem kettesben, hanem 40 nagyszerű honfitársammal a MÜPÁ-ban, ahol a Nemzeti Filharmonikusok fantasztikus koncertjén ő is aktívan közreműködött, mint narrátor, és aztán , mint UNICEF jószolgálati nagykövet, egy közös vacsorán vett részt. Persze fotót is csinálhattunk Vele, ki nem hagytam volna:)) Bűbájos ember, beszéltünk néhány mondatot egymással, és el kell mondanom, hogy elképesztően jól néz ki, pedig elmúlt 80 éves. Drága blogtársammal, Körtvélyes Évával és Gyarmati Andreával egy asztalnál ültünk, jót dumáltunk, kellemes este volt.

Most már indulok, további élményeim, ha lesznek, Veletek osztom meg elsőként, nyugi!

Vigyázzatok Magatokra, és ha jöttök én is igyekszem! csók