Mosásban “jó” vagyok

2009 március 25. | Szerző: Csonka András |

  Kész, most már feladom, vagy nem is, inkább bedobom a törülközőt……a mosógépbe, talán az majd megússza….

Megőrjít a sok remek, hófehér lepedőket helikopterrel rángató, vagy éppen asztalterítőket születésük előtti állapotra mosható terméket bemutató reklám! Mondjátok meg őszintén mi a bűnöm, nekem nagyon sokára gyűlik össze annyi fehérség, ami megtölt egy valamirevaló mosógépdobot…így aztán kénytelen  vagyok vegyíteni őket a színesebb cuccokkal. Legtöbbször semmi gond nincs, de ma beütött a krach! Anélkül, hogy ujjal mutogatnék a felelős holmira, nagyjából enyhe, de elég gusztustalan, a bundabugyiknál tapasztalható rózsaszín árnyalat, ami rátelepedett a fehér holmikra. Gondoltam, ha még vízes állapotban visszadobom őket a gépbe, és kipróbálom a szintén reklámokban hirdetett legendás fehérítő hatású vegyszert, talán megmenekülnek a szégyentől, de nem, maradt a rózsaszín árnyalat, így szegényeknek meg kell szokni új lakhelyüket, a kukát…..

Pedig azt hittem, a mosás legalább nem fog ki rajtam: Na mindegy, most majd, megint a reklámok hatására felkutatom azt a bizonyos színelnyelő lapocskát, lesz ami lesz, nem adom fel!  Ennyit a házimunkákról. Az biztos, itt már csak a legendás Irénke segíthet, aki felmentő seregként hetente egyszer lakhatóvá alakítja a lakásomat, és ami a leglényegesebb, fantasztikusan vasal. Azt is kipróbáltam csak úgy viccből, de azóta is a legnagyobb tisztelettel bambulok azokra, akik egy inget valóban makulátlanul ropogósra tudnak vasalni. Az enyém is ropogott, de csak azért, mert elégettem.

És akkor még nem is beszéltem a zsebekben felejtett papírzsebkendőről. Hamupipőke válogatt annyi ideig a lencsét, ahogy én a kis szöszöket próbáltam levakarni a pulóvereimről és a polókról.

Sebaj, szép az élet, “kék az ég és zöld a fű”, ahogy Kovács Kati is megénekelte, holnap egy házimunkamentes napra  ébredek újra. Jobb lesz az nekem….:))

Sziasztok mindenkinek!