Újra Gedeon….
2007 december 12. | Szerző: Csonka András
Hahó mindenkinek!
Gedeon bácsival mostanában többször is találkozom. A nagy helyzet az, hogy a Csináljuk a fesztivált! című, régi slágereket megidéző műsorban van szerencsém ezt a régi Szécsi Pál slágert énekelni. Most pénteken lesz a középdöntő, remélem tovább baktatunk a döntőig. Ehhez persze kel a Ti segíségetek is. Ez a műsor a dalok versenye, így leginkább a szerzőknek Payer Öcsinek és S. Nagy Istvánnak szeretnék örömet szerezni azzal, hogy daluk ott lesz a legjobbak között a döntőben.
Karácsony közeledtével kis műsort adtunk Eszményi Vikivel és Heilig Gáborral a Tűzoltó utcai gyerekkórház onkológiáján. Ez mindig egyzerre megrendítő és felemelő élmény., Hihetetlen, hogy ennyi szenvedést milyen erővel és hittel viselnek a gyerekek. Sokan még a műsorra sem tudtam a nagyterembe lejönni, mert elkülonítőben egyedül kelll viselniük a betegség megpróbáltatásait. Szinte mindenki mellett ott ül az ágy szélén az egyik szülő, hogy ébren tartsa a reményt a gyerekben és magában is. Mindenkit, aki a pitiáner, psizlicsáré nyavalygásaival van elfoglalva sokszor, arra buzdítanék, hogy látogassa meg ezeket a gyrekeket, és gondolkodjon el mélyen, mit számít, ha egészségesek lehetünk, mit élhet át egy család, akinek a működését alapjában rázza meg egy ilyen betegség…?
Bírjátok még a karácsonyi hajszát? Elképesztő, mivé fejlődott ez az ünnep…szinte már semmi nem marad a meghit hangulatból, helyette akciók, tülekedés, indulatok, tömeg…..Valahogy nem így kéne….
Annyira szeretem a hozzászólásokat olvvasgatni, de mostanában kis passzívok vagytok, úgyhogy mindent bele barátaim. Ha konkrét kérdés merül fel, válaszolok majd. Jó munkát vagy pihenést, kinek mi jár! Sziasztok!
HOGY VAGYOK…?????
2007 december 3. | Szerző: Csonka András
Sziasztok régi játszótársaim!:)
Ne is mondjátok, szinte hallom a dorgáló szavakat, hogy miként is van pofám ilyen hosszasan elhanyagolni a blogot? Jó, egy kicsit igazatok van, de én néha olyan jól adom Pató Pál urat, hogy a halogatás nagymestere lehetnék…
A lényeg, hogy itt vagyok, és a távolmaradás is csak a teljesen szétszórtan felbukkanó munkáim miatt van, és nehogy azt gondoljátok, hogy közben nem juttok az eszembe..?! Jó kis púder, mi?:):)
Ez a hét amúgy is kemény a hajnali kelések miatt, és ráadásul most még a jó kis délutáni fél órás alvásaimnak is lőttek, mert nem fogok ráérni, amúgy pedig nagyon nehezen tudom a szemem nyitvatartani…
Köszönöm a számtalan névnapi kívánságot, akár itt , akár az iwiwen, öröm Andrásnak születni, ha ennyien gondolnak az emberre…Még nem reagáltam egy érdekes hozzászólásra, amit Györgyi nevű olvasóm írt, és ennek csak az az oka, hogy tízszer is elolvastam, és még mindig nem értem, mit akart mondani, vagy mi a baja…ha valaki érti, akár el is magyarázhatná… Most hirtelen nem is jut eszembe, miket kérdeztetek, és így írás közben nem merek kilépni innen , és utána olvasni, mert akkor elveszik, amit eddig írtam. vagy csak megint nem értek a számítógéphez?:) Arról is olvashattatok az elmúlt napokban, hogy jól vagyok, sőt, nem vagyok egyedül. Az egyik hetilap ügyesen ezt a kis mondatocskát kitette a címlapra, ami azért érdekes, mert a cikkben sem merültünk bele jobban a téma tárgyalásásba, viszont a mindenre nyitott, de inkább kíváncsi újságírók rögtön megtaláltak. Újra és ki tudja hanyadszor meg kellett értetnem velük, hogy még mindig arra törekszem, hogy amelllett, hogy minden tekintetben nyitott könyv legyek a sajtó, és ezáltal a Ti számotokra, szeretnék legalább egy kis szeletet megőrizni az életemben, ami csak az enyém, amit pont ezért hívnak magánéletnek. Ugyis számtalan kollegám kielégíti azon igényeket, ami a magánélet szétcincálására irányul, sőt néhányan közülük szinte riasztják telefonon a sajtó jeles képviselőit, nehogy azok lemaradhassnak valamiről. Ezzel sincs semmi baj, hiszen Benneteket biztosan minden érdekel. 17 éve, amóta Isten segítségével a reflektorfényben vagyok, nem hiszem, hogy ne lehetett volna olvasni az életem minden vonatkozásáról, és ami Benneteket érdekel, ezután is tudható lesz, de kérem mindenki megértését!!!!!
Isten éltesse Lorán Lenkét, akinek 81 évet kellett megérni és 60 évet ezen a pályán, hogy egy komolyabb elismerést kapjon, mégpedig a Táncsics alapítvány életműdíját, amit a miniszterelnök és a kultuszminiszter adott át Neki és 3 másik kitüntetettnek. Rejtély, hogy miért megyünk el szó nélkül ilyen kvalitású, népszerűségű és emberségű művészek mellett. Lukács Ervin, a fantasztikus karmestert is kitüntették, az ő szavait idézném, amit köszönetképpen mondott: ” Öröm ilyen szép méltató szavakat hallani, pláne élőben…” Teljesen igaz, annyira megrendültek vagyunk a sírbeszédek megtartásánál, csak akkor más késő. Lenkét imádom, tisztelem, az egyik legnagyobb élő komikának tartom, és azt is tudom, hogy milyen fantasztikus volt drámabb színezetű szerepekben, sajnos ezekben ritkán bizonyíthatott. Fogadott nagymamám ő, hiszen színpadon kétszer is játszotta a nagyimat, és a Família KFT-ben évekig tartó könyörgésem után végre ő lett az addig soha meg nem jelenő engem neveló nagyi, Rózsika. Gratulálok és csókolom a kezét!
Most kicsit elbúcsúzom, olvasgassatok, irogassatok és máris jövök! Ciao
Már megint a Katika…
2007 november 20. | Szerző: Csonka András
hahó Látogatóim!
Náhány hónapja idézőjelesen fanyalogtam, hogy Janza Kata nem hagy békén, ami persze azt jelentette, hogy a kocsimban rendre visszaléptettem a cd játszót, és őt hallgattam egy musical dalának előadásában.
Hála Istennek, tegnap este megállás nélkül “zaklatott” engem Kata. Olyan lendületes, színvonalas, látványos és szerethető önálló estet varázsolt barátaival az Operett Színház színpadára, amire csak elismerően csettinteni lehet. A koreográfia, a rendezés, a vendégművészek alázatos hozzáálláása csak erősítették a hatást, és Kata ragyogott, vibrált, elbűvölő volt. Musicalek, és különböző hazai és világslágerek hangzottak el a Stúdió 11 kíséretében Bolba Tamás nagyszerű zenei vezetésével. Sajnálhatjátok, ha kihagytátok, bár vígasztaljon a tény, hogy egy gombostűt sem lehetett leejteni, totál telt ház volt, úgysem fértetek volna be. Egy pillanatra gondolkodjunk el azon is, hogy a mai ” nehéz gazdasági helyzetben” megtelik egy 1000 személyes színház nézőtere egy művésznő neve hallatára. Nem irigylem Kerényi Miklós Gábor direktor urat, mert a színházban jelenleg van egy olyan ütős musical csapat, akik külön-külön képesek ilyen estek létrehozására, ráadásul az utóbbi két évben többüknek kiugróan sikeres lemezei jelentek meg, így nyílván joggal bízhatnak abban, hogy lehetőséget kapnak majd ugyanúgy, mint Kata. Ehhez azonban szabad esték kellenek, ami az Operetttben szinte lehetetlenség. Sebaj, drukkoljunk Nekik….
Jól vagytok? Remélem semmi influenza, de még torokkaparás sem! Szeretném én is megúszni, mert holnaptól megint minden este játszom 5 napig, ráadásul hajnalban kelek az adás miatt.
Ma kicsit szomorúan indult a Reggeli, mert Szabó Magda halálhírével kezdtük az adást. Rettenetesen nagy veszteség, rengeteg emlék, és élmény jut eszembe, mint gondolom Nektek is, Vele kapcsolatban. A Régimódi történet egyik kedvenc színházi előadásom volt videon is megvan, és minden idők egyik legjobb filmsorozatának tartom az Abigélt, megunhatatlan, azt is megvettem már DVD-n is. Külön fájdalmas, Hogy Szabó Magda már nem ülhet ott az Abigél musical változatának a bemutatóján márciusban, és így már én sem ismerhetem meg személyesen…..Nyugodjon békében….
Most már irány az ágy, nemsokára jövök….de ez most tényleg komoly:)))
TÚLÉLTEM…..
2007 november 7. | Szerző: Csonka András
Hahó mindenkinek!
Ez a cím úgy hangzik, mintha épp az intenzív osztályról toltak volna ki, na neeeem, nincs baj, mindösszesen egy premieren vagyok túl…Már 17. éve lépdelek ezen a keservesen gyönyörű pályán, de a premier hangulatot még mindig nem tudom megszokni. Először is, mindig úgy érezzük, hogy még jó lett volna egy hét próba, de aztán , még ha gond is van, a rémület a végén összeránt mindent. Most hála az égnek a premier előtt már kétszer eljátszottuk a darabot közönség előtt, ez jót tett nekünk. Ja, nem is modtam, miről is van szó. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Pelikán termében mutattuk be Valló Péter rendezésében Garaczi László: Plazma című izgalmas, a mai kor sivárságát és furcsa kemény viszonyait is bemutató darabját. Ilyet még nem csináltam, izgalmas szerep, és néha elég otrombán és szabadszájún is megszólalhatok, amire aztán még tényleg nem volt példa színészi munkáimban. Jó érzéssel töltöt el, hogy a blogos hozzászólásokból mér ismert Juli, lánya Szilvi, és Réka a barátjával ott volt tegnap. Annyira édesek voltak, még ajándékot is hoztak.
Olyn jó lenne most lazítani, henyélni, de ez most csak álom. Ma Csináljuk a Fesztivált! kamerapróba lesz, utána rohanok egy Zepter rendezvényen műsort vezetni, aztán vissza a fesztivál felvételre, ahol a Gedeon bácsit énekelem. Remélem, eljut a dal a döntőig. Holnap Andikával táncolunk egy rendezvényen, hajnalban adás, holnap és Pénteken is, Szombaton Salgótarjánban az Alpok-Adria szépségversenyt vezetem, vasárnap az évadban elsőzör játszuk a Vidám Színpadon egyik kedvenc darabomat, a Mennyből a hulla!-t. Szóval ilyen kis laza a hét.
Ti hogy vagytok? Téli gumi fent van már a kocsin? Én még csak izgulok, nehogy essen a hó. Most épp süt a nap, ez annyira jó, teljesen feltölt pozitív energiával. Szerintem néhányan most épp bosszankodtok, hogy nem tudtok elmenni, ahova kéne, mert ma reggel , ahogy hallom sztrájk vot a MÁVnál. Nem tudom, van-e ennek így értelme….
Hoppá, még nem si dicsekedtem el Nektek azzal, higy gyerekkorom egyik legnagyobb kedvencével, Roger Moore-ral vacsorázhattam együtt. na jó, nem kettesben, hanem 40 nagyszerű honfitársammal a MÜPÁ-ban, ahol a Nemzeti Filharmonikusok fantasztikus koncertjén ő is aktívan közreműködött, mint narrátor, és aztán , mint UNICEF jószolgálati nagykövet, egy közös vacsorán vett részt. Persze fotót is csinálhattunk Vele, ki nem hagytam volna:)) Bűbájos ember, beszéltünk néhány mondatot egymással, és el kell mondanom, hogy elképesztően jól néz ki, pedig elmúlt 80 éves. Drága blogtársammal, Körtvélyes Évával és Gyarmati Andreával egy asztalnál ültünk, jót dumáltunk, kellemes este volt.
Most már indulok, további élményeim, ha lesznek, Veletek osztom meg elsőként, nyugi!
Vigyázzatok Magatokra, és ha jöttök én is igyekszem! csók
KI VAGYOK ÉN????
2007 október 28. | Szerző: Csonka András
Hahóó, újra itt vagyunk barátaim! / akik nem érzik magukat annak, azoktól elnézést kérek, különös tekintettel a dalszöveget nekem címző olvasónak, azt nézzétek meg, anélkül, hogy megsértődnék, nagy marhaság rám názve a nagy része, de nem akarom őt meggyőzni…../
Szóval, tudtam, hogy előbb-utóbb káoszt okoz majd, hoigy belekontárkodom több mindenbe, és nem várom meg, amíg az életem egyetlen mederben csordogál csak. Mégis meglepődök, amikor 17 évnyi szakmai jelenlét utén még mindig bizonytalanságot érzékelek a foglalkozásomat iletően. Az utóbbi napokban két , egyébként általam nagyratisztelt bulvár magazin újságírói döbbentettek meg. Egyikőjük énekes táncosnak, másikuk táncos-műsorvezetőnek titulált. Azt hittem, legalább a sajtó igen tisztelt muinkatársaiban hagyok annyi nyomot, hogy kiderüljön, elsősorban színész vagyok, erről van papírom is, aki egyébként örömmel vezet műsort is, sőt táncol és énekel, persze, speciel nem csak popzenét, hanem a színházak falai közt felcsendülő musicalaket is. Lehet, túl érzékenykedem a dolgot, de ha én nem figyelek oda, hogy az emberek többsége tisztában legyen ezzel, akkor ki a csuda…?
Mostanában úgyis előtérbe kerül a színészi oldal, mivel egy hét műlva egy nagyon érdekes, és aktuális, gondolatébresztő darabot mutatunk be a székesfehérvári színház kamaratermében, Garaczi László:: Plazma című művét, Valló Péter rendezésében. . Én ebben a fázisban épp ott tartok, hogy kérdőre vonom képességeimet, de erősen. Ezen már nem lepődök meg, minden próbafolyamatban elérkezik a pillanat, amikor abba akarom hagyni a pályát….
Hogy vagytok? Ez a szürke, nyirkos idő nem nekem való, máris unom, és a tél még meg sem jött. Mindenképpen napot kell látnom a tél folyamán valahol, mert fel kell töltenem az akkumulátoromat. :)) Már van egy ötletem, de még nem tudom ,sikerül-e valóra váltanom. És a színházaktól meg az RTL-es főnökeimtól is ki kell könyörögnöm egy kis szabadságot majd, de megfogadtam, most már nem múlhat úgy el egy év sem, hogy ezt a kis télből a nyárba kirándulást meg ne tegyem, különben minek dolgozom..???
Na jó, nekiülök a szöveg pontos megtanulásának, mert még mindig érzek homályos foltokat, és holnap a szerző is eljön a próbára, nehogy belekösssön valamibe, inkább pontosítok….
Vigyázzatok magatokra és egymásra, ok???? Csók
ez volt a hét….
2007 október 21. | Szerző: Csonka András
Barátaim, kicsit nagy szünettel reagálok a hét történéseire, de most is épp hogy indulás előtt avygok, mert Ti ugyebár csak pihengetttek nyílván a nagy 4 napos vakácioóban, de nekem egy árva napom sem marad erre, tegnap és ma 3 Kálmán Imre gálaműsornak vagyok a konferansziéja, hátfőn és kedden is táncpróba lesz Fehérváron az új bemutató miatt.
Legalább kicsit átérzitek ennek a sűlyát, ugye?:))
Apropo, tánc. Szuperül sikerült a Botafogó gála, ahol vendégként felléptünk Andival, de ott vot Iringó Somlóval és Czenéék is. Mi szambát és jive-ot táncoltunk, és annira jó érzés volt, hogy bár nem konferáltak fel senkit, csak egymás után jöttek a táncok, amikor beléptünk a színpadra. alig hallottam a zenét a tapsvihartól. Még jó, hogy ezt a 2 táncot már álmomból felkeltve is tudom….Jaj, el ne felejtesem, most már biztos , hogy lesz Szombat esti láz turné, 4 állomással, november, december hónapban, a részleteket megírom nektek , ha már kiderült, kik is lépnek majd fel.
Hétfőn volt a bizonyos talkshow, amire jó néhányan írtátok, hogy sajnos vidékiek lévén, nem tudtok jönni, úgyhogy kénytelen leszek majd én lemenni, ha beszélgetni akarok.:)) szóval, Keller Jani kollegám és Oláh Yetti vezetésével zajlott az egész, és el kell mondanom, nagyon jól éreztem magam, mert oldott és őszinte volt a hangulat. A casa de la musica tánccentrum csak az est után 2 nappal nyílt hivatalosan, de azért így is voltak jó néhányan, és ami külön öröm, hogy több kolegám is eljött. Závodszky Noémi, Füredi Niki, Kokas Piroska, Váradi Eszter Sára, Dzsupin Ibike. Voltak rajongók, szimpatizánosok, és barátok. Meglepetést is szerveztek nekem, amikor szó esett arról, hiogy igazából egy drámai szerepem volt eddig, az imádott Illatszrtár című darabban, egyzer csak felállt a helyéről Závodszky Noémi és elkezdte játszani a darab egyik csúcsjelenetét, a nagy összeveszésünket. Annyira meglepődtem, hogy el is rontottam a szöveget. Az sem volt semmi, amikor elkezdtem énekelni a Szombat este táncol című dalt, és hirtelen felpattantak a nézőtéren öten, kiderült, hogy Erica C. tánckarának oszlopos tagjai voltak Norbi vezetésével, és elkezdték csinálni azt a koreográfiát, amit a Névshowrban táncoltunk anno, amikor Ördögh Nóri meglepetésvendége voltam. Bakó Gábor, egyik kedvenc koreográfusom is ott volt, és jól eláztatott mindenféle próba kulisszatitkok elmesélésével.
Jézius, 2 óra van már , és még nem kajáltam, ráadásul fél 3ra bent kell lennem a színházban. Úgyhogy most hirtelen magatokra hagylak benneteket, de nem is pontot teszek képzeletben, csak vesszőt, mert úgyis jövök mindjárt….na jó, azért nem annyira de majdnem mindjárt:))
csók
Hajnal van, emberek…
2007 október 11. | Szerző: Csonka András
Írt már Nektek valaki hajnali 5 órakoR??? Ugye, nem?! Na, akkor én most ezt is megteszem. Nem is hiszem el, ahelyett, hogy készülődnék már, még pötyögök itt a gépen. Adás lesz ma is, fél 5 kor kelelk, kiténfergek nagy nehezen a nappaliba, lerogyok a kanapéra, és eltöprengek, hogy ebben a vak sötétben, miért nem lehet még egy kicsit legalább durmolni ….Aztán egy laza reggeli tisztálkodás, egy kakaós csiga, ha van itthon, mert most baromira semmi, aztán fél 6kor indulok, másodpercre kiszámítva az érkezésemet háromnegyed 6ra a stúdióba. Ja, ign, fél 5 és 5 között még ideülök a géphez, mert ilyenkor múködik a legjobban a net ugyebár, és izgatottan fürkészem, hogy írtatok-e a blogba valamit, de mostanában nagyon kis llusták vagytok:)
Ja, a múltkor elfelejtettem a hétfői talkshow pontos kezdését megírni, szóval este 7 órakor kezdődik. Eddiig a legtöbben csak azon sajnálkoztak, hogy vidéken laknak, és nem tudnak jönni, amit én is nagyon sajnálok.
Egy kérdésre utalva, a gyulai várszínházban 1990ben játszottam csak még főiskolásként. A múlt évezredben, őrület….
Na, most már tényleg indulok hülgyek-urak, ti meg kicsit szunnyáljatok….
Ciao!
Gyertek, randevúzzunk!
2007 október 7. | Szerző: Csonka András
Sziasztok mindenkinek!
Már olyan régen találkozunk itt, épp ideje, hogy néhányan személyesen is traccsoljatok velem…Erre most remek alkalom nyílik egy vadonatúj, most nyíló kultúrcentrumban, a VIII:ker. Vas u.16 szám alatti Casa de la Musica-ban, ahol 15.én hétfőn este Kelller János kollegám vezetésével egy talkshow vendége leszek. Nem bánnám, ha az itt, a blogban megszokott személyes hangnem ott is folytatódna, és azok a kérdések is terítékre kerülnének, ami benneteket igazán érdekel. Na meg úgy illik, hogy személyesebb dimenzióba is tereljük a kapcsolatunkat, szóval ha ráértek néhányan, szívesen látlak Benneteket. Azért is reklámozom az egészet, mert én leszek az egyik első vendége a háznak, még nincs is reklámozva nagyon, tehát szeretném, ha értelme lenne az estének…
Hogy vagytok? Mit szóltok a csodás és verőfényes hétvégéhez? Én a pihenés jegyében töltöttem a vasárnapot. Egy siófoki wellness szállodában töltöttem néhény órát. és habzsoltam az élvezeteket, infra szauna, hidromassszázs, úszás, friisítő masszázs. Ezentúl , amikor csak időm negedi, bevetem ezt a trükköt, szinte újjászülettem utána. Speciel, a nyaralónk is ott van Siófokon gyerekkorom óta, gonoltam, megmutatom a barátaimnak, de a nővérem elfelejtette megmondani, hogy az ajtón idén már másik lakat van, amihez nekem még nincs kulcsom, úgyhogy kis vízparti séta után, jót röhögtünk a sikertelen bejutáson, és egy giga pizza elfogyasztása után irány újra Budapest!
Nemsokára le is fekszem, a hetem elképesztő lesz, minden hajnalban reggeli adás, aztán futás Fehérvárra próbálni, , csütörtök, péntek este Andival táncikálok, szombat , vasárnap Szépség és a szörnyeteg az Operettben, és szombat este még egy báli fellépés is. Tehát már csak a következő wellness varázslatban reménykedhetem:))
Látom , ellustultak blogtársaim is, úgyhogy belehúzok, csak győzzenek követni, írjatok, kérdezzetek, csók mindenkinek!
Bandi, az aktivista
2007 szeptember 25. | Szerző: Csonka András
Hahó hölgyek,urak!
Most aztán töritek a kis kobakokat, hogy mi ez az idétlen cím, ugye?:) Ez nem is vicc, az elmúlt héten 3 olyan eseményen is részt vettem, aminek a célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségmegőrzésre, a szűrővizsgálatokra. A tüdőrák veszélyeire felhívó közös sétán az idő jó volt, de én sokkal több emberre számítottam. Ismertebb kollegáimmal megállapítottuk, hogy a Normafa legtöbbúnket gyerekkorában látta utoljára. Szégyen. A tegnapi ” szív napja” is jó időben telt, itt a megjelent sztárok fogadalmakat tettek a jövőre nézve. Én megfogadtam, hogy újra 3szor megyek edzésre hetente. Ja, meg, hogy drukkolok a többi celebnek, hogy be tudja tartani a fogadalmait. A leglátványosabb esemény a szerdai jótékonysági képaukció és vacsora volt az akadémia dísztermében a mellrák elleni küzdelemért. Zavarba ejtően sok híresség, politikus, művész és közéleti szeméyliség volt jelen, és kiváló blogtársam Körtvélyes Éva és a tündér Eleni fanatasztikusan megszervezték az egész estét. Boldog vagyok, hogy az amerikai nagykövetasszony és Kertész Imre felesége között ülve irtó jót beszélgettünk és uram bocsá! röhögtem velük. Dobó Katával és Oroszlán Szonjával pedig néha kiszöktünk a folyosóra egy kis traccspartyra. Jó hangulatú , elegáns és fontos volt ez az este, ahol Körtvélyes Éva köszöntőjében engem is aktivistaként mutatott be, ezen jót kacagtunk akkor, de ha már így van, akkor kötelezettségeim is vannak. Jó lenne, ha Ti is átéreznétek kedves hölgyolvasóim, hogy mindent meg kell tennünk a megelőzésért, ami tőlünk telhető.. És a figyelem felkeltésével kezdődik minden. Ezért nagyon jó lenne, ha nagyon sokan eljönnétek ti is vasárnap a Lánchíd környékére, ahol már 111től indulnak a programok, szűrések, szórakoztató és zenés események, és valamikor kora este a már hagyományos séta a Lánchídon a hírességek vezetésével. Ha tudok, én is ott leszek, bár ez a nők ügye, de nekünk meg vigyázni kell rátok.
Gyrerekek, az R-Go buli visszahozta a kamaszkoromat. Nekem mindegy, mikor , hol, ha ez az 5 pasi összeáll, rám számíthatnak, ott leszek. Rájöttem, hogy a koncertről itt többet nem tudok írni, mert a csikidam életérzér személyesen átélhető csak. Már alig várom, hogy kezembe fogjam az új közös lemezüket.
Na, megint jól elhúztam az időt, már rég aludnom kéne, hajnalban adás, kelek fél 5kor. Sajnáltok?
Ja, Éva gyerkőceit üdvözlöm, ahogy kérte, sok puszi nekik:)
Nemsokára jövök! Csók!
BUÉK, de nagyon!!!!
2007 december 31. | Szerző: Csonka András
Barátaim, barátnéim, olvasóim, drukkereim, és kiváncsi szemlélődőim!!!
Tudom, képzeletben már egy kis pofont is lekevernétek nekem a legszívesebben, amiért ígéretem ellenére ilyen ritkán dugom csak ide a képem. Nem is magyarázkodom, csak annyit, kérlek, akceptáljátok, hogy az év vége nekem is pörgősebb az átlagnál, így ritkán kap el az ihlet szavaim és éményeim nyomtatásba helyezésére…:))) Most viszont nem vettem volna a lelkemre, ha nem búcsúzhatok el Tőletek az óesztendő utolsó óráiban, azzal a kis újévi fogadalmommal, hogy jövőre minden másképp lesz, jó kisfiú leszek, és írok, csak írok, csak írok, kivéve, amikor nem…
Bár Émi nevú olvasóm kételkedik, hogy én olvasom el személyesen az üzeneteket, de kérdem, akkor ki a frász? A komornyikom? Miután olyan nekem nincs, én pötyögöm kusza kis betúimet. Igen, Émi ott voltam Dóráék esküvőjéln, de ez már régi élmény, mert legalább 2 éve volt, és arra emléksezm, hogy nagyon barátságos, és meghitt volt az egész, kollegák , barátok köszöntötték őket, de többet nem szeretnék erről szólni, mert ez az ő magánügyük.
Gyerekek, ez a karácsony is elmúlt, remélem, mindenkinél járt a Jézuska, és a gyomrotok is kellőképpen tele. Azért azt képzeljétek le, amikor én a 25.i karácsonyi ebéd után, amit nővérem celebrált, konkrétan maceszgombócleves, töltött káposzta , és máktorta formájában, én déluátn 3 órakor az Operett színház színpadán felöltöttem kis gyertyatartójelmezemet és mindent bele, tánc, ének, móka. Bár szerintem a Szépség és szörnyteg minden szereplője ebben a cipóben járt, sót a nézőtéren ülök is.
A 2 ünnep között indult be aztán főleg minden. 28.-án volt uygebár a Csináljuk a fesztivált! döntője, ami egy nagyon kellemes élmény volt, bár kissé cslódottá tett, mivel most nem jutott a dal az első 6 kö9zé, és ez kifejezetten azért bántott, mert szerettem vona egy szép estét szerezni, a dal szerzőjének, a helyszínen megjelenő Payer Öcsinek. Olyan édes volt, így is nem győzött gratulálni, és helyesen megállapította, hogy most a himnikus, lírai daloknak állt a zászló. Sebaj, én akkor is Gedon bácsiban hiszek:))
Na, de a másnap. Nem is hiszem el. A Papp László aréna színpadán énekeltem több ezer ember előtt. Kamszkori egyik bálványom, Fenyő Miklós hívott meg a koncertjére vendégnek. Jövőre lesz 10 éve, hogy bemutatta az Operett színház a Hotel Mentholt, ami a legendás slágerekre épülő musical, és ennek az alapcsapatában én játszottam az egyik főszerepet. Ez volt az apropója a meghívásnak, a Vízparti twisztet, a Ciao Marinat, és egy duettet énekeltem Fenyővel. Harsányi Levente volt a koncert másik vendége. A Közönség fenomenális volt, igazi házibuli hangulat. Gondoltam, ruhában is kiteszek magamért,. és egy strasszokkal, kövekkel kirakott fekete zakót kértem kölcsön Náray Tamás fantasztikus divatguru szalonjából.,. a hatás nem maradt el:))
Szóval ez egy remek finálé volt az év végére, most mindjárt indulok Győrbe, életemben elsőzör töltöm a szilvesztert Budapest határain kívül, mert ott lesz több fellépésem. Úgyhogy Győriek, hajrá, buli lesz!!!!!!
Az ígéretem a gyakoribb írásra csak január közepétől érvényes, addig még elég konfúz elsz minden, őrültek háza, stb, de aztán jövök! Elkezdem majd a próbákat is az Operett színházban, az Abigél musical változatában. Szóval az új év is jól indul…
Kívánom, hogy Ti is válthassátok valóra az álmaitokat jövőre is, kísérjen mindenkit egészség, szerencse, szeretet…….
Boldog új évet, és maradjunk sokáig együtt!
Oldal ajánlása emailben
X